Unokatesó felajánlotta előszülinapi ajándékként,hogy fizeti az egyébként régóta betervezett orrpiercingem.Gyerek kapva kap az alkalmon,és el is vonul egy piercerhez,egy volt osztálytársa kíséretében.Cseppet sem bámultak meg az utcán,mert ő fehér miniszoknyában és sárga pólóban volt,szerénységem csakazértis hosszú szoknyában,bakancsban és valami fekete felsőben.De természetesen élveztük a dolgot,és röhögtünk a nép fején.Unokatesót felszedtük Budapest legocsmányabb emberekkel teli metróállomásán,nevezetesen Blaha Lujza tér.Mentünk egy ideig,megálltunk egy háznál,ahol 10 perces telefonálás után kiderült,hogy bizony utcát tévesztettünk,de sebaj,mentünk tovább aztán sikerült kilyukadni(höhö) a DarkArt előtt.Tiszta jó hely,egy nagy kőangyal van a bejárat felett meg ilyenek.Amúgy egy régi körfolyosós ház belső udvarán van.Hát  környék nem túl bíztató.Az ajtó nyitva volt,és kihallatszott a tetováló micsodácska hangja csak úgy bizalomgerjesztésként.Aztán némi várakozás után felmentünk,a csaj megmutatta a pc-választékot,és be is lehetett ülni a székbe,hátradőlni,élvezni az életet.Egész addig amíg bele nem fújta az orromba a lidocainját amitől mint mindenkinek,nekem is könnyezett a szemem.Kaptam egy kis szalvétát az orrom elé,mert ha lecsöpög akkor képes és elzsibbad a szám is.Pár percig dumáltunk,utána hozta a fogóját meg a tűjét,hogy na,akkor hajrá.Nem fájt,csak kicsit fura volt,és még hamar meg is voltunk.Könnypatak megint volt,de ez is majdnem mindenkinél van,úgyhogy nem éreztem magam hülyén,hogy azért folyik a könnyem ami mellesleg nem is fáj.Itthon annyira nem lelkesedtek a dologért,de hát ha egyszer elhatározok valamit az úgy is lesz xD